Ez vár a tréningpiacra 2023-ban?!
Napjainkban megjósolni azt, hogy hogyan alakul a munkaerőpiac és ezzel összefüggésben milyen igények fogalmazódnak meg a vállalati fejlesztések terén – akár csak néhány hónapos távlaton belül is -, igencsak merész vállalkozás. Az utóbbi években megtanultuk, hogy egyik hétről a másikra állhat feje tetejére mindaz, amit addig alapvetőnek tekintettünk, és az ehhez (jó esetben) kifejlesztett rugalmas hozzáállást, problémamegoldó készséget és kreativitást valószínűleg ezentúl sem dobhatjuk a sarokba. Az ügyfeleinkkel való kommunikáció és tapasztalataink alapján van néhány olyan irány, amire a tréningpiacon is érdemes felkészülni, ezeket szeretnénk írásunkban megosztani.
Egyre több múlik a vezetők szerepén
A legtöbb szervezet továbbra is hibrid működésben gondolkodik, hiszen úgy tűnik, a rugalmasság a munkavállalók számára a COVID óta egy meghatározó szemponttá vált, melynek hiányában a dolgozók akár a vállalatot is elhagyhatják. A gazdasági recesszió időszakában pedig várhatóan a legtöbb vállalat a megtartás irányába fog törekedni. Mindezekkel összefüggésben a vezetők szerepe még inkább felértékelődik, s az ő fejlesztésük egyre nagyobb prioritássá válik mind kommunikációs, mind people management szempontból, hiszen érzik a vállalatok, hogy az ő szerepükön, hozzáállásukon nagyon sok múlik. Miután a hibrid munkakörnyezet válik általánossá, azok, akik eddig abban reménykedtek, hogy a ’hibrid vezetés’ csak egy fellángolás, azoknak is érdemes tudatosabb hangsúlyt fektetni az ilyen irányú fejlesztésre, hogy vezetőik magabiztosan tudjanak működni ezek között a keretek között is.
A vezetőfejlesztési programok tekintetében nagyobb szerepet kapnak az egyedi igényekre szabott programok, ahol a résztvevők aktuális kihívásaival lehet dolgozni, s ahol minél nagyobb teret kapnak a vállalatspecifikus megoldások.
A mentális jóllét mint need-to-have elem
Az utóbbi időszak nehézségei, bizonytalanságai és sűrű változásai a mentális egészségünkön is otthagyták a lenyomatukat. Ma már a munkavállalók határozott igényként fogalmazzák meg munkáltatójuk felé, hogy foglalkozzanak a mentális egészségükkel. Kifejezetten gyakran merül fel tapasztalataink szerint az igény a kiégés megelőzésére (hiszen egyre fiatalabb kortól válik a kérdés aktuálissá), a stresszkezelés hatékony elsajátítására vagy éppen a megfelelő munka-magánélet egyensúly kialakításának támogatására. Főként, mivel az elterjedőben lévő rugalmas(abb) munkavégzési keretek és a 4 napos munkahét átalakítja mindennapjainkat, s ahhoz, hogy igazán profitálni tudjunk belőlük, jól működő szervezeti keretekre, hatékony rutinokra és időbeosztásra van szükségünk. Az egyértelműen látszik, hogy a ’hustle culture’ jelenségének leáldozott és a munkavállalók számára egyre fontosabbá válik a kiegyensúlyozott munka-magánélet, melyben a munkáltatójuk támogatását is elvárják (funfact: mindezt alátámasztja, hogy a tavalyi évben a munkaerőpiacot egy új (?) jelenség, a quiet quitting forgatta fel, azaz, amikor a munkavállalók saját életüket priorizálják, miközben a munkában a minimumra törekszenek).
Gyakran tapasztaljuk, hogy egy csapat mentális jóllétének állapota szorosan összefügg a vezető jóllétével. Éppen ezért a vezetői jóllét támogatása is kulcsfontosságú kell, hogy legyen, illetve az olyan eszközök biztosítása számukra, melyekkel saját csapatukat is képesek támogatni.
És hogy miért éri meg a vállalatoknak a mentális egészséggel aktívan foglalkozni? Ha a munkavállalók nincsenek jól, az a teljesítményükben, a motivációjukban és a hatékonyságukban is igen hamar megmutatkozik. Nemrégiben készített felmérésünk eredményei azt mutatják, hogy a munkahelyek kétharmadának jelenleg nincs olyan programja, mely célzottan támogatja a munkavállalók mentális egészségét. Pedig minderre számos lehetőség van, kezdve a támogató, elfogadó szervezeti kultúra kialakításával és fenntartásával, a mentális jólléttel kapcsolatos edukációval, egészen a mentális jóllét megőrzésére irányuló programokig vezetőknek és munkavállalóknak egyaránt.
A változások túlélése
Ha ügyfeleinket arra kérjük, specifikálják a fő kihívásaikat néhány kulcsszóban, a változások és azok kezelése szinte teljesen biztosan szerepelni fog a felsorolásban. A globális, mindenkit érintő változások mellett hazai színtéren az inflációs nyomás kezelése, vállalatspecifikus téren pedig számos egyedi kihívás indokolja a vezetők és munkavállalók rugalmas alkalmazkodóképességének fejlesztését. A változáskezelés témáján belül az a tapasztalatunk, hogy a nehéz helyzetek kommunikálása jelenti a legnagyobb kihívást a vezetőknek, mindemellett a változás pszichológiai folyamatának megértése támogatja a változás egyes szakaszaiban való helytállást számukra.
A személyes képzés prémium szolgáltatássá válik?
Formátum tekintetében úgy tűnik, az online képzések és a digitális megoldások nem fognak teljesen eltűnni, hiszen gyakran a témából kifolyólag hitelesebb az online tanulás (lásd: virtuális prezentációs technikák, hibrid vezetés stb.). Másrészt mindannyian megtapasztalhattuk ezen tréningek előnyeit, azaz például, hogy nem kell elutaznunk a helyszínig vagy épp megoldható, hogy a munkavállaló ne essen ki egy egész napra a munkából (mivel a képzés több rövidebb egységre van bontva), illetve az elméleti anyagot e-kurzus formájában rugalmasan, otthonunk kényelméből is el tudjuk sajátítani.
Bár a személyes tréningekre is egyre nagyobb az igény az elmúlt hosszabb virtuális időszak után, elképzelhető, hogy ez a formátum prémium(abb) szolgáltatássá válik, azaz leginkább például a vezetőfejlesztési képzések kerülnek vissza a tréningtermekbe.
Ha mindezen témák mentén vagy más kihívásokkal találkozva képzési programot vagy támogatást keresel, ajánljuk figyelmedbe képzési portfóliónkat.
Novák Dóra tréner, tanácsadó
