Tízből nyolc munkavállaló tapasztalta már magán a kiégés jeleit és mindössze a munkavállalók harmada érzi magát kiegyensúlyozottnak. Ez derült ki az Opinio közvéleménykutató alkalmazással készített felmérésünkből, mely kicsivel több, mint 1000 fő bevonásával készült. A kutatás célja az volt, hogy általános képet kapjunk a magyar munkavállalókról abban a tekintetben, hogy mennyire fontos számukra a mentális jóllétről való gondoskodás, mennyire tapasztalják, hogy munkahelyük foglalkozik a témával és mit gondolnak, mennyire van fókuszban jelenleg a vezetőség számára a mentális jóllétükkel való törődés. A felmérés üzenete egyértelmű: a mentális jóllétről való gondoskodás nem elhanyagolható a vállalati szférában sem, s ha a vezetők nem támogatják a wellbeinggel kapcsolatos kezdeményezéseket, jelentős mennyiségű munkavállalót veszíthetnek el.
Tízből nyolcan találkoztak már a kiégés jeleivel
A felmérés egyik leghangsúlyosabb és talán legmegdöbbentőbb eredménye, hogy az összes válaszadó 77%-a vallotta, hogy nem ismeretlen számára a kiégés jeleinek megtapasztalása (pl. kimerültség, fásultság, érdektelenség, alvásproblémák, gyomorproblémák, frusztráció, indulatkezelési nehézségek stb. tartós fennállása), míg a diplomás válaszadók 80%-a vallotta ugyanezt. Szintén figyelemreméltó, hogy legmagasabb arányban a 30-39 év közöttiek tapasztalták már magukon a kiégés jeleit (85%).
„Egyre több fiatal észleli magán manapság a kiégés jeleit, hiszen vannak, akik már az egyetemről kilépve ebben az állapotban kerülnek be a munkaerőpiacra. Azt gondolom, elkerülhetetlen foglalkozni a kiégés megelőzésével, mely természetesen nem kizárólag a munkáltató feladata, ám érdeke, hogy egyrészt megtartsa az értékes munkaerőt, másrészt a munkavállalói képesek legyenek a hatékony, eredményes munkavégzésre a mindennapokban. A fiatalok körében gyakran jelent kihívást a munka-magánélet közötti határtartás, főként, mivel karrierjük kezdetén bizonyítani szeretnének, és manapság sajnos a túlórázást, a folyamatos pörgést sokan azonosítják a sikerhez vezető úttal” – mondta el Novák Dóra pszichológus, az Impact Works Vezetőfejlesztési divíziójának trénere.
A magyar munkavállalók csupán harmada érzi magát kiegyensúlyozottnak
A felmérés eredményeiből az látszik, hogy csupán 10-ből egy munkavállaló vallja magát határozottan kiegyensúlyozottnak. A válaszadók közel fele (43%) közepesen érzi magát egyensúlyban, míg a maradék közel egynegyed (24%) inkább nem, vagy egyáltalán nem vallja magáénak ezt az állapotot jelenleg.
Fontos még megemlíteni azt is, hogy a középkorúak (40-59 éves korosztály) jóval magasabb arányban tartják magukat kiegyensúlyozottnak (40%), mint a fiatalabb korosztály (15-29 év), ahol mindez az arány csupán 26%.
„A fiatal korosztály kiegyensúlyozottságának hiánya több okból is adódhat. Egyrészt számos életfeladatuk van ebben az időszakban a karrierépítésen túl is, emellett rengeteg kihívással először találkoznak az életükben, így még nem tudnak korábbi tapasztalatokra, megküzdési stratégiákra alapozni, hiszen mindezeket most kell kialakítaniuk. Ezt pedig nem könnyíti meg a változásokkal és bizonytalanságokkal teli globális környezet sem.” – mondta el Novák Dóra.
A legtöbben a stresszkezelésben szeretnének fejlődni
A válaszadók háromnegyede (75%) vallotta azt, hogy igazán fontos számukra a mentális jólléttel való foglalkozás, és csupán 3% jelölte azt a választ, hogy számukra egyáltalán nem fontos ez a terület. Arra is rákérdeztünk, mely területen szeretnének a leginkább fejlődni a mentális jóllétük kapcsán, és a válaszadók fele jelölte meg a stresszkezelést mint fejlesztendő területet. Figyelemreméltóan kiemelkedő az arány az Y generáció tagjai között (20-39 évesek), ahol átlagban 60%-ban jelent meg ennek a képességnek a fejlesztési igénye. Ezenkívül ennél a korosztálynál kifejezetten igényként jelent meg a reziliencia, azaz a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás fejlesztése is. A munka-magánélet egyensúly fontossága is a fiatalabb korosztálynál (20-29 év) emelkedett ki (46% szeretné fejleszteni), és kiugró értékként jelent meg a megküzdés a bizonytalansággal is (47%).
A munkahelyek kétharmadának jelenleg nincs olyan programja, mely célzottan támogatja a munkavállalók mentális egészségét
A felmérés arra is kitért, milyen arányban vannak jelen a mentális jóllétet támogató kezdeményezések a magyar munkahelyeken. Az alábbi ábrán látható, mely opciók milyen arányban jelentek meg a válaszokban, azonban szembetűnő, hogy a válaszadók 66%-ának bevallása szerint nincsenek ilyen jellegű kezdeményezések a munkahelyükön.
A mentális jólléttel való foglalkozás már nem csupán egy nice-to-have elem munkáltatóként
A fenti eredményeket nyomatékosítja, hogy a megkérdezettek közel fele (49%) inkább, vagy határozottan elvárja, hogy munkáltatója támogassa a mentális jóllétről való gondoskodásban. Ez az adat határozottan azt mutatja, hogy a vállalatoknak és a vezetőknek ezzel a kérdéssel dolga van, hiszen a mentális jóllét és az azzal való foglalkozás többé nem magánügy. Mégis, mindössze a válaszadók negyede vallja azt, hogy a munkahelyén a vezetőség számára fontos, vagy inkább fontos a mentális jólléttel való törődés, 42% szerint pedig nem annyira vagy egyáltalán nem fontos ez a terület a vezetőség számára.
Gyorsan változó környezetben, sok bizonytalansággal vegyítve éljük mindennapjainkat, mely a mentális jóllétünkön is otthagyja lenyomatát. Ha pedig a munkavállalók nincsenek jól, az hamar rányomja a bélyegét a munkahelyi teljesítményre és a vállalatok produktivitására is. Munkáltatóként már nem opcionális, hogy támogatjuk-e a dolgozókat a megfelelő munka-magánélet egyensúly kialakításában és a mentális jóllét megőrzésében. Minderre számos lehetősége van a vállalatoknak, kezdve a támogató, elfogadó szervezeti kultúra kialakításával és fenntartásával, a mentális jólléttel kapcsolatos edukációval, egészen a mentális jóllét megőrzésére irányuló programokig vezetőknek és munkavállalóknak egyaránt.
„Szerencsére azt tapasztaljuk ügyfeleink körében, hogy egyre többen nyitnak a mentális jólléttel kapcsolatos tréningek felé, ahol a résztvevők számos eszközzel gazdagodhatnak a mindennapi kihívásokkal való megküzdéshez. A tréningek jó lehetőséget adnak az önreflexióra, azaz annak a felmérésére, hogy kinek milyen erősségei vannak, amikre támaszkodni tud, illetve a fejlesztendő területek kijelölésével is foglalkozunk. Mind a stresszkezelés, mind a lelki ellenállóképesség fejlesztéséhez számos gyakorlatot tudunk pszichológusként mutatni a résztvevőknek és ezzel elindítani őket egy tudatosabb, kiegyensúlyozottabb élet felé, melynek hatásai aztán a munkahelyi teljesítményben is megmutatkoznak.” – összegezte Novák Dóra.
Az Impact Works megújult mentális jóllétet támogató programjai nagyszerű alapját képezhetik a törődő szemlélet és a dolgozók jóllétét előtérbe helyező értékrend kialakításának. Legyen szó hatékonyabb stresszkezelési eszköztár kialakításáról, a bizonytalansággal való megküzdésről vagy a rugalmas ellenállóképesség fejlesztéséről akár vezetőként, akár beosztottként, pszichológus-tréner kollégáink célja, hogy a programokban résztvevők a legfrissebb és leghatékonyabb mentális jóllétet támogató módszerekkel és eszközökkel ismerkedjenek meg interaktív, gyakorlatias és élményszerű formában. Az elérhető témáinkról, moduljainkról itt érhető el részletes információ.
Bővebben a kitöltőkről:
A kutatás 2022. szeptemberében készült, 1032 fő részvételével, melyből 58% beosztottként dolgozik, 9% középvezetőként és 3% felsővezetőként, 27%-nak jelenleg nincs munkahelye.
